Tatiosz

Addig tiéd a szó,míg ki nem mondtad.

Akik csak a szavak világában élnek,beérik szavakkal.

Homályos szavaink: füst,köd,hamu és pernye.
 

Világos szavaink: fény,lobogás,értelem,tisztelet.

Ködösítés a homály művészete,mely elmerül saját tengerében. Lemondani a kétértelműségről,mondanivalótlan mondanivalónkról: tisztelet,mely tiszteletet ébreszt.

Az emberek szeretik az érthető gondolatokat,mégis tisztelik,ami érthetetlen.

Próbáljuk meg a dolgokat érzékeltetni,a bölcs célzásokból is ért.

Kis dolgokra semmiképpen,de nagy dolgokra se használjunk nagy szavakat,mert ami számunkra hatalmas,meglehet,hogy másnak semmit sem ér.

Nem minden szó mondható ki: az egyik magunk miatt,a másik kíméletből.

Van,akiben minden szóvá válik ; van,akiben nem - ez utóbbi kíméletesebb.

A szó elkerülhető,de a hatása nem.
 

Minden tettünkről számot kell adnunk:

egyszer az istenek ítélőszéke előtt,sokszor a világ előtt,minden pillanatban a lelkiismeretünk előtt.
 

A szabály a rendből születik,s nem a rend születik a szabályból. 

A szabadság: lehetőség és valóság.

A lehetőség szintjén mindenki azt teheti,amit akar - de a valóságban csak azt,amit tud.

Az ember saját magát nem gondolhatja másnak,csak szabadnak. 

A sors kettős játékot űz veled: ne várj tőle csak boldogságot,a másik kezében balszerencsét tartogat.

A földi lét egyszerre menny és pokol,mégis tudd,hogy sokat ér.

Ne kívánd mások balsorsát,mert a sors közös,és a jövő előre nem látható.

Miként a nyíl,úgy a szó is célt téveszthet:

a sértés pedig visszaszáll a sértőre,mert aki kapta,nem dédelgeti keblén,mint egy gyémánt nyakéket,hanem rögvest visszahajítja.
 

A semmi - egy marék sötétség. 

Vond ki a rosszból a rosszat,és máris megtalálod benne a jót.

Gyarlóságaink visszahullanak ránk.
 

Amint a tisztaságnak,úgy a romlásnak is van tudománya.

Emberek értik a módját. 

Aki nem remél,nem is él.

Az élet csekélységet kíván: legyen erőnk remélni.

A remény pedig ezt kívánja:
legyen erőnk végiggondolni,megérteni,hinni,merni,tenni - élni. 

Az ártatlanság véd a rágalmak ellen. 

A hazugság - az igazmondás eltolódása ;
a bűn - az erény kificamodása ;
a türelmetlenség - a türelem elfojtása.
 

Aki a széllel szövetkezik tova fújja a szellő. 

Melyik út vezet egyenesen a pokolba? A függés.

Függni valamitől: remények,álmok,vágyak,béke nélküli élet - ez maga a pokol.

Semmi sem hat oly dermesztőleg a lélekre,mint másnak a jó példája. 

Amire születtünk,azon a sors nem változtathat. 

Az őszinteség a személyiség varázsa.

Tudjunk nemet mondani. Semmi sem olyan nagy az emberben,mint az őszinteség.

Aki mindig vállalja magát,annak vihar és orkán nem árthat. Az őszinteség túlmutat önmagán.

Nincs gyönyörűség, csak a fájdalomban ;
nincs keserűség,csak az örömökben.

Bánat és öröm neve egy : Élet.

Az öröm képessége - az életrevalóság nagy képessége.

Tanulj meg örülni!Amíg örülsz,nincs időd arra,hogy bánatot okozz másnak.

Miért volna illendőbb a szomjúságot vízzel,az éhséget kenyérrel csillapítani,mint a bánatot örömmel elűzni?
 

A lélek visszaverődő fény,
gonoszság nem fog rajta,
idő el nem hamvasztja
örökkön viruló virágát. 

Aki uralma alá vet egy embert,az alantasabb nála ; aki többeket az mindnél alacsonyabb ; aki önmaga felett uralkodik - az hatalmas. 

Lenni és látszani - természetesség és magamutogatás. 

Mindenkinek a legnagyobb gondja saját maga.

Ha már tudod,mi végre születtél,megtudhatod magadról a legfontosabbat.

Aki sorsát maga kívánja irányítani,ismernie kell önmagát: lelkialkatát,ítélőképességét,tehetségét,hajlamait. Nem lehet ura sorsának az ,ki önmagát nem ismeri.

Önmagunk megértése megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat.

A legképtelenebb feladat vállalnod önmagad,ha nem ismered saját mélységeidet.

A szeretet és gyűlölet tükre által látod magad a legtisztábban.

Az önszeretet ugyanahhoz a forráshoz jár felfrissülni,ahová a hiúság.

Aki nagyon szereti önmagát,
azt nem szeretik a többiek ;
de aki nem szereti magát,
azt sem szeretik a többiek

Ha szeretnek, az lehetsz, aki vagy,
s ez megvéd önmagadtól. 

Az öneszmélet pillanata: legyünk jelen az életben. 

Ha nem becsülöd meg aki vagy - sohasem leszel az, aki lehetnél.

Aki valamire tartja magát,nem hazudik és nem magyarázkodik.
 

Aki érti,hallgat ; aki nem érti,az is hallgat. 

Aki a gyönyör s a fájdalom széthullott darabjait képes összeilleszteni, nyugalmat talál.

Ha lelked nyugalmat áhít,add meg neki: a dolgokat,amelyek kívül vannak,hagyd kívül,hogy szép életet élhess.

Tudd a sértést,a rágalmat a maga helyén látni: a nagy lélek nem háborog,nem gáncsol,a nyugalom szelíd derűje hatja át mindennapjait.

Ha veszteség ért,tudd: ennyibe került a nyugalom.

A magunkra erőszakolt nyugalom rosszabb a nyugtalanságnál.

Akit az istenek szeretnek, megtanítják nevetni. 

Ne válaszolj rosszal a jóra ; ne tedd egyiket a másik helyére.
 

Hegymászó minden ember.

Ha ellátunk a végtelenbe,hegyeket álmodunk az orrunk elé,amelyek elfedik a messzeség látványát.

A nehézség az ember megmérettetése: hegyeket képzelünk oda,ahol a völgyből is ellátni a tengerig.