Tatiosz

Mindenki annyit ér,amennyit mond és gondol.Nem jellemünkből,gondolkodásunkból fakad,ha kétszer lépünk ugyanabba a folyóba.Aki úgy hiszi,a gondolkodás mindenek felett való,téved. A képzelet a gondolkodás vasárnapja. 

Ha a vágy,kételkedés,töprengés útját állja a gondolkodásnak,a szellem megreked,a szárnyaló gondolatok elakadnak. 

Ahány ember - annyi gondolat.A gondolat ajtaja nem kifelé,hanem befelé nyílik.Bármit gondolsz,magadnak gondolod.Kevés fény a gondolatokban-sok fájdalom a kimondott szavak nyomában.A jó gondolat:magasba vágyódás,szárnyalás,felemelkedés-ajándék. A jó gondolat helyébe jót…

A kis problémák a legtöbbször nagy gondot okoznak életünkben,míg a nagyok fájdalmasságuknál fogva szentté avatják hétköznapjainkat. Ha befelé megtettük a magunkét,kifelé minden megoldódik. 

A gazdagság nem arany,hanem jellem kérdése. 

A legnagyobb furfang őszintén belépni annak a háznak a kapuján,amelynek falait a hazugság tégláiból emelték. 

Amit nem lehet meghatározni,azt nem is kell.

Egyetlen fénysugár többet ér,mint a mindent betöltő ragyogás.

Tudd,hogy szavadat félreérthetik,olykor tetteidet is.A félreértés éppúgy hozzátartozik az emberhez,mint fához a levél,tengerhez a hullám,törzshöz a kar,fejhez a gondolat.A félreértés oly természetesen jár-kel a világban,mintha együtt született volna a megértéssel. 

Némelyeknek csak homlokzatuk van,akár a befejezetlen palotának,melynek fényes oszlopai már állnak,de a tető hiányzik.Aki csak kívülről láttat,félember marad. 

A felelősségérzet annak felismerése,hogy mit kellett volna tennünk. 

Minél jobban menekülünk valami elől,annál félelmetesebbnek tűnik,de ha közel engedjük magunkhoz,porszemmé zsugorodik. 

Nemcsak nagy dolgokra születtünk,hanem kis dolgokra is. Az élet mindennapokból áll,a nagy dolgok semmiségekből tevődnek össze. 

A nagy lélek nem használ fegyvereket ; az emberek bizalmát soha nem forgatja a maga hasznára. Árulás ez,mely beszennyezi emberséged jó hírét. 

Amíg gondolkodunk,nem érünk rá szomorkodni.Ha háború dúl a lélekben,csatát vesztenek a gondolatok. 

Az érzés a pillanat és a lelkiállapot tükre. 

Nem a szem lát,nem a fül hall,nem a szív szeret,hanem te. 

Mennyit ér az az ember,aki kincseket rejteget a ládafiában,miközben a feje s a szíve üres? Az ember annyit ér,amennyit változtat a világon.

A legnagyobb és egyben a legkisebb erő: a lélek hajlíthatatlansága. 

Amióta a világ világ,sokan beszélnek szívesen az erkölcs szabályairól,miközben egyiket sem tartják be.Korunk a letűnt korszakok erkölcseit becsmérli,a következő is így tesz majd a miénkkel.Kevesen beszélnek alázatosan az alázatról,erkölcsösen az erkölcsről.Erkölcstelennek…

Az igazi erények láthatatlanok,nem kell,hogy a világ tudomást szerezzen felőlük. Aki mélyen él,az nem láttat,csupán érzékeltet.Az az ember,aki híján van az erénynek,másokban sem veszi észre azt. Ha mégis,rögvest elirigyli tőlük.Lehet valaki alkalmatlan a tudásra,de az erényre…

Senki sem hivatkozhat az érdemeire a szerénység megsértése nélkül.

Én - ez a szó,amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.Mit kell tennem,hogy én - én legyek?Elsősorban maradj ember.Az vagy,ami vagy. Sok minden megfér az emberrel: tűz és hamu,lobogás és szunnyadás,kegyetlenség és megbocsátás.

Emlékezni csak egész lényünkkel tudunk ; így válik örök részünkké: a kép,a hang,a szín,az illat az érzés,a mozdulat.A szép a pillanatnak szól,emléke időtlen. 

Az emberség fényforrás,amely bevilágítja a lélek sötét oldalát.Külön világ minden ember,ami összeköt bennünket egymással - az az emberség.Megbecsülés,fény,rang,dicsőség - bármilyen nagy értéket látnak mögöttük a többiek,tudd,hogy az emberség mindegyiknél nagyobb.Az…